A

Bátmonostori Civil EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

(A 2014. december 02. napján hatályba lépő módosítások kurzív betűtípussal vannak jelezve)

 

1. Az egyesület fontosabb adata

 

1. Az   egyesület neve: Bátmonostori Civil Egyesület

2. Az   egyesület pecsétje: Középütt Bátmonostor címere, köralakban az egyesület neve és a megalakulás évszáma.

3.  Az  egyesület székhelye: 6528 Bátmonostor, Petőfi u. 2. (Könyvtár)

4. Az   egyesület működési területe: regionális (kiemelten Bátmonostor és a vele közvetlenül szomszédos települések és testvértelepüléseik).

5. Az   egyesület célja: Bátmonostor község fejlődésének elősegítése

 

2. Az egyesület célja és tevékenysége

 

6. Az egyesület céljai:

 

6.1    kulturális tevékenység (mint pl. művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása),

6.2.   szabadidős és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gyűjtőtevékenység),

6.3.   oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, hátrányos helyzetűek képzése),

6.4.   kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány),

6.5.   egészségügyi     tevékenység (pl. lelkisegély-nyújtás),

6.6.   szociális tevékenység (pl. egészségkárosultak és idősek támogatása, hátrányos helyzetű csoportok és egyének segítése, stb.),

6.7.   környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, állatvédelem),

6.8.   településfejlesztési tevékenység,

6.9.   nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok),

6.10. egyéb (pl. bűnmegelőzés, áldozatvédelem, stb.).

 

A fent megfogalmazott célok eredményes végrehajtása érdekében együttműködik a hasonló célú szervezetekkel, a különböző intézményekkel, klubokkal és mozgalmakkal.

 

Az egyesület Magyarország Alaptörvénye szellemében tevékenykedik, elfogadja és betartja annak előírásait. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, nem kíván pártszerűen működni, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelölt állítását és támogatását kizárja tevékenységéből. Az egyesület szolgáltatásai nyitottak, bárki számára igénybe vehetőek, a költségek fedezésére azonban esetenként tagsági viszonytól is függő költségtérítés állapítható meg (pl. kirándulás, bál, előadások, stb.).

 

7. Az egyesület tevékenysége:

 

7.1 Időközönként helyi évkönyv vagy periodikus kiadvány (helyi újság), esetleg könyvkiadás, propagandaanyag összeállítása és kiadása, emlékérem megjelentetése.

 

7.2. A szabadidős és hobbitevékenység a tagok kívánalmai szerint a községben már működő, vagy később induló csoportokat segíti.

 

7.3. Oktatási tevékenysége keretében segíti a helyi információs-igények (pl. talaj- és növényvédelmi információk a kistermelők részére) kielégítését és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok képzését.

 

7.4. Egészségügyi és szociális segítő tevékenysége elsősorban a családokkal és az idős egyedülállókkal kapcsolatos.

 

7.5. A  környezetvédelmi tevékenység előterében a környezettudatos életvitel meghonosítása és fejlesztése, az élhető környezet kialakítása áll.

 

7.6. Az egyesület önálló rendezvényeivel, szervezőmunkájával és támogató közreműködésével segíti a települési Önkormányzattól független honismereti és településfejlesztési célok megvalósítását, segíti a helyi művészeti próbálkozások erősödését, pályaművek, szakdolgozatok és tanulmányok összeállítását és azok bemutatását.

 

7.7. Az egyesület - felkérés esetén - részt vehet a testvérközséggel/ekkel történő kapcsolattartásban, ez esetben segíti a kulturális, baráti és cserekapcsolatokat.

 

7.8. A  bűnmegelőzés és az áldozatvédelem segítésével csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember tag esetén foglalkozik. A jogszabályokban megengedett egyéb tevékenységekkel csak érintőlegesen, alkalmi jelleggel foglalkozik.

 

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vállalkozási, gazdasági tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végez. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai közt, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

Az egyesület az elért gazdálkodási eredményét nem osztja fel, azt mindenkor az Alapszabály szerinti tevékenységekre fordítja.

 

3. Az egyesület tagjai:

 

8. A tagság feltételei:

 

8.1. Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki az egyesület Alapszabályát elfogadja és két egyesületi tag ajánlásával a felvételét kéri.

8.2. Az egyesületnek 14 éves kortól - törvényes képviselőjének hozzájárulásával -18 éven aluli magyar állampolgár is tagja lehet. (Tíznél több kiskorú tag esetén az egyesület ifjúsági csoportot szervez.)

8.3. Az egyesületnek jogi személy, állami és társadalmi szerv, szövetkezet, intézmény és más egyesület is tagja lehet.

8.4. Az előző három pontban foglaltak szerint az egyesületnek tagja lehet nem magyar állampolgár és külföldi illetőségű jogi személy is.

 

9. Az egyesület tagjai lehetnek: alapító tagok, rendes tagok, pártoló- és tiszteletbeli tagok.

 

9.1 Az egyesület alapító tagja, aki az Alakuló Ülésen igazolhatóan kinyilvánította a megalakulás szándékát és ezt kővetően az Alapszabályt megvitatta és elfogadta. Rendszeres egyesületi tevékenységet folytat, és éves tagdíjat fizet.

 

9.2. Az egyesület rendes tagja, aki az Alapszabályzatot elfogadja, rendszeres egyesületi tevékenységet fejt ki, és a közgyűlés által megállapított éves összegű tagdíjat fizeti.

 

9.3. Az egyesület pártoló tagja, aki az egyesület törekvéseit és tagságát elfogadja, és - lehetősége szerint - az egyesületet anyagilag is támogatja.

9.4. Az egyesület tiszteletbeli tagja, akit az egyesület a község fejlődéséért végzett kimagasló teljesítménye révén arra érdemesít, hogy meghívja tagjai sorába, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja.

 

9.5. A  tiszteletbeli taggá nyilvánításról az elnökség előterjesztése alapján az egyesületi közgyűlés dönt.

 

9.6. A  rendes és pártoló tagok felvételéről, amelyhez két egyesületi tag ajánlása szükséges, az elnökség határoz.

 

4. A tagok jogai és kötelességei:

 

10. A tagok jogai:

 

10.1.Az alapító és rendes tagokat teljes, a pártoló és a tiszteletbeli tagokat tanácskozási jog illeti meg.

 

10.2.Az alapító és rendes tagok csak személyesen, a nem természetes személy tagok vagy jogi képviselőik, vagy igazolt megbízottjuk által gyakorolhatják jogaikat.

 

10.3.Az alapító és rendes tagoknak a közgyűléseken teljes tanácskozási és szavazati joguk van, választók és választhatók. Kivéve a kiskorú tagok, akik csak életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók, korlátozott cselekvőképességük miatt.

 

10.4.Az alapító és rendes tagok betekinthetnek az egyesület irataiba. Részt vehetnek az egyesület vezető elnökségének ülésein, ott véleményüket, javaslataikat kifejthetik, de szavazati joggal ott nem rendelkeznek.

 

10.5.Az alapító és rendes tagok - a nagyobb költséggel járó rendezvények kivételével - ingyen látogathatják az egyesület által szervezett rendezvényeket. Az egyesület belső rendezvényeire családtagot és vendéget hozhatnak (eseti jellegű költségtérítéssel).

 

10.6. Az alapító és rendes tagok újabb személyek felvételét ajánlhatják. Egyesületi tagok ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek. Kezdeményezhetik a törvénybe, jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző vezetői döntések megváltoztatását, és az ilyen közgyűlési határozatok felfüggesztését.

 

10.7. Az alapító és rendes tagok kezdeményezhetik az Alapszabály módosítását, kezdeményezhetik rendkívüli közgyűlés összehívását.

 

10.8.    Érdeklődési    kör, vállalt feladat szerint szekciókat, munkaközösségeket alakíthatnak. Más településeken 10 fő tagság esetén területi csoport hozható létre.

 

10.9. Az alapító és rendes tagok az okok megjelölése nélkül bármikor kiléphetnek az egyesületből.

 

10.10. A befizetett tagdíj önkéntes kilépés esetén nem követelhető vissza.

 

11. A tagok kötelességei:

 

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét

 

11.1. Az alapító és a rendes tagok kötelesek rendszeres egyesületi tevékenységet folytatni: a közgyűléseken részt venni, a rendezvények előkészítésébe bekapcsolódni, az egyesület rendezvényein megjelenni, az egyesület kiadványait népszerűsíteni és terjeszteni. (A pártoló és tiszteletbeli tagok tetszésük szerint kapcsolódnak be az egyesület munkájába)

 

11.2. Az egyesület tagjai kötelesek a közgyűlés többségi határozatait végrehajtani, ugyanakkor a kisebbségi álláspontot tiszteletben tartani. Kötelesek az egyesület elnökségének elhatározását megvalósítani, valamint a belső és a külső ellenőrzés munkáját segíteni.

 

11.3. Kötelesek az egyesület jó hírnevén őrködni és befolyását erősíteni.

 

11.4. Az egyesület alapító és rendes tagjai kötelesek tagdíjukat az egyesületi költségvetés biztonsága érdekében - lehetőleg - a tárgyév március 31-éig leróni.

 

5. A tagság megszűnése:

 

12. A tagsági jogviszony megszűnése

12.1. A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

12.2. A tagsági jogviszony felmondása

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

12.3. A tagkizárása

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagok meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag köteles összehívni a közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell.

 

12.4. Halál esetén a tagság és mindennemű tagsági kötelezettség azonnal megszűnik. A tagsági díjon kívüli esetleges vagyoni kötelezettségért az örökösök felelnek. Az elhunyt egyesületi tag neve és érdemei az elnökség előterjesztése alapján az egyesület jegyzőkönyvében megörökítendők. Temetésén az egyesület küldöttséggel képviseltetheti magát.

 

6.  Az egyesület felépítése és működése

 

13. Az egyesület szervei:

a)   a közgyűlés,

b)   az elnökség;

c)   az ellenőrző bizottság;

 

13.1.    A szervek tagjainak összeférhetetlenségi szabályai:

 

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli (Ptk. meghatározása szerinti) hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a)   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a)   a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b)   a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)   a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d)   az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

14. A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

14.1.    A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

 

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

14.2. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza meg.

Az közgyűlést a székhelyére kell összehívni, de az elnökség határozata alapján más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyen is megtartható.

A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, a közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

- az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítés vagy

- a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés vagy közösségi oldalon létrehozott zárt csoport tagjai részére történő megküldés.

Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag vezeti. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, valamint a jegyzőkönyvvezetőt.

A közgyűlés nem nyilvános.

 

Határozathozatal:

Határozatképességhez a szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége (50%+1 tag személyes jelenléte) szükséges.

 

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve az alapszabály és a cél módosítását, melyre a Ptk. 3:76.§ ((1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.) szabályozása vonatkozik. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. A határozathozatalban nem vehetnek részt a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében felsoroltak.

 

A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell kézbesíteni legalább tíz nappal a közgyűlés időpontja előtt. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontokat, határozatképességre vonatkozó szabályokat, határozatképtelenség esetén alkalmazandó eljárást.

Ha a közgyűlés nem határozatképes ismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlést követő későbbi időpontra (14 napon belül) az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre új meghívót kell küldeni és mind a régi, mind az új meghívóban fel kell tüntetni azt, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

14.3. A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az egyesület elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblájára kifüggeszteni. 

A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni.

 

14.4. Rendkívüli közgyűlés hívható össze:

 

14.4.1. Az elnökség, az ellenőrző bizottság, illetve a felügyeleti szerv (Bíróság) határozata szerint;

14.4.2. Az egyesületi tagság legalább 1/3-ának írásban benyújtott, indokolt és egyenként aláírt kérelmére;

A rendkívüli közgyűlést a határozat kelte, illetőleg a kérelem benyújtása után 10 napon belül össze kell hívni.

 

A közgyűléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnökség egyik tagja, annak hiányában az elnökség másik tagja, hiányában a jelen lévő legidősebb tag vezeti névsorrendben.

A közgyűlés napirendjét az elnökség és az ellenőrző bizottság állítják össze. Napirendre kerülhetnek ugyanakkor a tervezettek mellett a tagság részéről szóban vagy írásban felvetett kérdések, javaslatok abban az esetben, ha az ellen egyetlen tag sem tiltakozik.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A közgyűlési jegyzőkönyveket olyan nyilvántartásba kell venni, melyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A jegyzőkönyv a közgyűlést követően 30 napon belül elkészítendő. A jegyzőkönyv a jegyzőkönyv-vezető, továbbá a közgyűlés által felkért két tag aláírásával, valamint az egyesület pecsétjével hitelesítendő. Jogszabályi           kötelezettség esetén a közgyűlési jegyzőkönyv egy másolati példányát az egyesület az Országos Levéltárnak is eljuttatja postai úton. A közgyűlésen a szavazás: személyi ügyben (elnök, elnökségi tagok, gazdasági vezető, ellenőrző bizottsági tagok megválasztása és kizárást jelentő fegyelmi bizottsági javaslat esetén) titkosan, egyébként nyilvánosan történik.

 

15. Az elnökség (az egyesület folyamatosan működő ügyintéző szerve) elnök:

 

Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el, melynek tagjait a közgyűlés 5 évre választja meg, titkos szavazással. Az elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre. Az elnökség 3 tagú, akik az egyesület vezető tisztségviselői. Az elnökség az elnökét maga választja a tagjai közül. Az elnökség tagjai az ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Az elnökségi ülést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, mely akkor határozatképes, ha azon legalább 2 tag jelen van. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Az elnökség feladatait a Ptk. 3:80. § szabályozza.

 

Megbízottjai révén havonta 1-2 órás ügyeletet tart, amennyiben annak szükségessége felmerül. Az elnökségi üléseket az elnök, vagy annak egy tagja hívja össze. Az elnökségi ülés meghívóját - amelyen közölni kell a napirendet - az ülés napja előtt 8 nappal meg kell küldeni, közvetlen kézbe adással, vagy postai úton kézbesítve, igazolható módon.

Az elnökség akkor határozatképes, ha mind a 3 tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben összesen két, egymással ellentétes szavazat születik egy eldöntendő kérdésben, határozatképtelennek kell nyilvánítani az elnökség ülését, elkerülendő azt az esetet, hogy egy személy szavazata döntő lehessen. Az elnökség határozatai ellen a közgyűléshez lehet fordulni jogorvoslatért.

Az elnökség kialakítja, és a közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetés körvonalait, kialakítja a költségvetés részleteit, illetve az év közben szükségessé vált módosításokat.

 

Az elnökség tagjai: 1.) az elnök (1 fö); 2.) elnökségi tagok (2 fő) összesen 3 fő.

Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

 

Képviseli az egyesületet a különböző állami és társadalmi szervek, valamint a határon túli intézmények előtt, illetve az egyesület tagjaival és kívülállókkal szemben. Utalványozási jogkörrel rendelkezik és anyagilag felelős. Az évenkénti rendes közgyűlésen beszámol az egyesület munkájáról. Működésében támogatják az elnökség tagjai. Felelősséggel gondozza és őrzi az egyesület ingóságait, és azokról leltárt vezet. Intézi az anyagi beszerzéseket (illetve a feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítését). Felelős az egyesület tőkéjének és pénzbeli jövedelmeinek a kezeléséért. Gondoskodik a tagdíjak beszedéséről és a tagdíjbefizetések nyilvántartásáról, a különböző egyesületi bevételek és kifizetések szabályos kezeléséről. A bevételekről és kiadásokról pénztárkönyvet vezet. Feladatai közé tartozik a költségvetés szabályszerű végrehajtása és a takarékos gazdálkodás. Bármelyik elnökségi taggal együttesen jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett.

 

Az elnökségi tagokat a közgyűlés választja öt évre. Számuk 2 fő. Az elnök és az elnökség tagjai munkájukat szabályozottan megosztva, összehangoltan, egymást tájékoztatva és segítve végzi.

 

Az elnök képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló, mely magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökségi tagok együttesen általános jogkörrel képviselik az egyesületet.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú – 18. életévét betöltött - személy lehet, aki cselekvőképes és büntetlen előéletű.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16. A különböző bizottságok vezetőit az elnökség jelöli ki, az önállóan tömörült szekciók és munkaközösségek viszont vezetőiket maguk választják. Vezetőségi tagságuk tényleges működésük időtartamáig tart. Felelősek az irányításuk alatt működő bizottságok, szekciók és munkaközösségek folyamatos tevékenységéért. Irányításukkal az egyes bizottságok, szekciók vagy munkaközösségek folyamatos munkát végeznek és szükség szerinti gyakorisággal üléseznek. Üléseikről jegyzőkönyvet nem, de feljegyzést ajánlatos vezetni.

 

17. Az ellenőrző bizottság az egyesület választott önellenőrző szerve. Feladata őrködni az egyesületi demokrácia és a különböző előírások érvényesülése fölött.

Az ellenőrző bizottság vezetőjét és két tagját (összesen 3 fő) a közgyűlés választja három éves időtartamra. Tevékenységéért a bizottság csak a közgyűlésnek felelős.

A bizottság ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, pénzkezelését, ügyvitelét, adminisztrációját, valamint jogszabály- és alapszabály szerinti működését.

Észrevételeiről folyamatosan tájékoztatja az elnökséget. Éves munkájáról jelentést készít és azt a közgyűlés elé terjeszti.

Ellenőrző munkáját rendszeresen és önállóan végzi. Ügyrendjét maga állapítja meg. Az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni, illetve annak rendkívüli összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy olyan jogszabálysértést tapasztal, amelyről szóló döntés a közgyűlés döntését teszi szükségessé. A közgyűlést az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított - 30 napon belül össze kell hívni.

Amennyiben   az ellenőrző bizottság vezetője vagy valamelyik tagja jelen van az elnökség ülésein, ott észrevételeit és javaslatait megteheti, de szavazati joggal nem bír.

Az ellenőrző bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Üléseit az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze. Az ülés írásbeli meghívóját - amelyen közölni kell a napirendet - az ülés napja előtt 8 nappal kell megküldeni közvetlen kézbe adással, vagy postai úton kézbesítve. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja részt vesz. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

7. Egyesületi választások:

 

18. Az állandó tisztségviselők megválasztása a közgyűlésen titkos szavazással történik. Az elnökség állandó tagjait és az ellenőrző bizottságot ötévente kell újraválasztani.

A tisztújító közgyűlésekre 3 fős független választási jelölőbizottságot kell létrehozni az elnökség felkérése alapján. Ez a jelölőbizottság állítja össze és terjeszti elő javaslatát az elnökség állandó tagjaira, az egyesület elnökére, elnökségi tagjaira, valamint az ellenőrző bizottság vezetőjére és tagjaira.

.Jelöltet ugyanakkor a közgyűlésen az egyesületi tagok bármelyike is javasolhat, jelölőlistára akkor kerül, ha elnyeri a jelenlévő egyesületi tagok legalább 1/3-ának támogatását.

A jelölőbizottság saját tagját nem jelölheti, Jelölőlistára csak abban az esetben kerülhet, ha valaki őt az egyesület más tagjai közül javasolja, és elnyeri a tagság legalább 1/3-ad részének a támogatását.

A jelölőlistára - ha egyéb kizáró ok nem áll fenn - az egyesület bármelyik tagja felkerülhet:

• a jelölőbizottság javaslatára,
• valamelyik egyesületi tag javaslatára a közgyűlésen jelenlévő tagság 1/3-ának a támogatásával,
• írásban a jelölőbizottságnak benyújtott előterjesztésre az egész tagság 1/3-ának az aláírásával.

 

A közgyűlési szavazatszedő-, számláló- és összesítő bizottságot az elnökség sorsolja ki az egyesületi tagság összetételének megfelelően. Vezetőjét a kisorsolt bizottság maga választja. A bizottságnak nem lehet tagja jelölt, sem a jelölőbizottság, sem az elnökség, sem az ellenőrző bizottság tagja.

Ha bármely választott tisztség a mandátum lejárta előtt bármilyen okból (lemondás, kilépés, kizárás, elköltözés, elhalálozás) megüresedik, akkor a soron következő évi rendes közgyűlés keretében időközi választást kell szervezni annak betöltésére, az előírásoknak megfelelően. A megválasztott személy megbízása arra az időterminusra érvényes, ameddig esedékessé nem válik az újabb teljes tisztújítás.

A közgyűlési választások adminisztrációs anyaga: a jelölőlisták, a szavazólapok, az összesítések 90 napig, az eredményt kihirdető hitelesített jegyzőkönyv a következő választásig megőrzendő. A választások lebonyolításának szabályszerűségét az ellenőrző bizottság legfeljebb 10 napon belül megvizsgálja.

 

8. Az egyesület gazdálkodása:

 

19. Az egyesület gazdálkodására a civilszervezetek gazdálkodására vonatkozó előírások az irányadók.

Az egyesület, mint jogi személy, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok ugyanakkor csak a tagdíjukat kötelesek az egyesületnek megfizetni, az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

egyesületnek éves bevételeiről és kiadásairól pénzügyi tervet, illetve beszámolót kell készítenie.

 

20. Az egyesület vagyona, állóeszköz-gazdálkodása:

 

Az egyesület vagyona keletkezhet:

20.1.    a tagok és a kívülállók anyagi támogatásával;

20. 2.   saját bevételek terhére történő beszerzéssel;

20. 3.   valamely állami, társadalmi szervtől, intézménytől vagy vállalattól, gazdálkodó egységtől térítésmentes adás-vétel útján.

 

Az állóeszköz-gazdálkodás keretén belül az egyesület gondoskodik:

- a  meglévő eszközök rendeltetésszerű és hatékony használatáról;

-  más  módon történő hasznosításáról (bérbeadásról, közös használatáról, kölcsönzéséről, esetleg eladásáról);

- karbantartásáról, szükséges javításáról.

 

21.       Az egyesület bevételei:

 

21.1     Tagdíjak, pártoló tagok befizetései;

21.2.    Az egyesületi rendezvényekből és kiadványokból származó bevételek;

21.3.    Költségvetési  támogatás;

21.4.    Jogi- és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai;

21.5.    Az egyesület felesleges vagyontárgyának értékesítése;

21.6.    Pályázatokon  nyert támogatások.

 

22.       Az egyesület kiadásai:

 

22.1 Személyi kiadások: előadói-, szerzői-, fordítói- és tolmácsdíjak, kiküldetési és utazási költségek, tiszteletdíjak (havi összegük nem haladhatja meg az adott munkakör szerinti havi bértétel alsó határának egyharmadát).

22.2. Az egyesület által meghirdetett pályázatok és vetélkedők díjai, az odaítélt jutalmak pénzösszegei. Ezekről az összegekről a kiírás meghatározásakor az egyesület elnöksége dönt.

22.3. Reprezentáció, ajándékozási költségek. A vezetőség tagjai az adott időszakra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően jutalmazásban részesülhetnek.

22.4. Dologi    kiadások: szállítási költségek, készletbeszerzés, az egyesület működéséhez szükséges anyag- és fogyóeszköz-beszerzés, irodaszer, nyomtatványvásárlás;

22.5. Postaköltségek, közmű- és energiaszámlák, egyéb szolgáltatási díjak (pl. hirdetési költség).

22.6. Felújítás, karbantartás, állóeszköz beszerzés.

 

IX Az egyesület felügyelete

 

23. Az egyesület felügyeletére nézve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. 11. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

 

9. Vegyes és záró rendelkezések

 

24. Az egyesületi Alapszabályban nem érintett kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok előírásai az irányadók.

 

25.       Az egyesület tevékenységei az alábbiak:

 

25.1     tudományos tevékenység, kutatás

25.2.    nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

25.3.    kulturális tevékenység

25.4.    kulturális örökség megóvása

25.5.    természetvédelem, állatvédelem

25.6.    környezetvédelem

25.7.    hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

25.8.    a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

25.9.    munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások

25.10. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,

25.11. bűnmegelőzés  és áldozatvédelem.

 

Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza, legalább évente egy alkalommal, legkésőbb minden év május hó 31. napjáig.

Az egyesület irataiba való betekintés rendje az alábbi: az elnöknél, előzetes időpont egyeztetés alapján a célok megjelölésével, két héten belül.

Az Alapszabályban vagy a különböző jogszabályokban sem kellőképpen tisztázott kérdésekben az egyesület működési-, ügyrendi szabályokat állapít meg. (A szabályzatokat az elnökség dolgozza ki, ideiglenes érvénnyel, majd a közgyűlés véglegesíti.)

 

26. Az egyesület megszűnésének illetve feloszlásának kimondásához:

 

A határozatképes közgyűlésen (50%+1 fő) megjelent tagok minősített többségének, 2/3-ának szavazata szükséges.

Az egyesület megszűnésének, illetve feloszlásának kimondásakor név szerinti nyilvános szavazásnak van helye, amikor is a szavazatokat a jegyzőkönyvben név szerint fel kell tüntetni.

Ha a megszűnés vagy feloszlás céljából összehívott közgyűlés nem lenne határozatképes, 10 napon belül újabb közgyűlést kell összehívni. Ha ezen sem jelenne meg a tagok fele, a harmadszorra összehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozni jogosult.

 

Az egyesület megszűnik feloszlással, más civil szervezettel történő egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. A megszűnést kimondó határozattal egy időben az egyesület vagyonáról a 2011. évi CLXXV. tv. szerint kell intézkedni. A megszűnést, illetve a feloszlást kimondó vagy a feloszlatást tudomásul vevő közgyűlés jogosult a jogutód/jogutódok megnevezésére. Az egyesület - az esetleges hitelezők kielégítése utáni - megmaradó vagyonára nézve alapítványt tehet. A vagyonnal kapcsolatos döntések végrehajtása a felszámoló feladata. Amennyiben erre nem kerül sor, az egyesület megmaradt vagyona állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. A megszűnést követően a vagyon felosztásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók.

 

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő-okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Kelt Bátmonostoron, 2014. december 02. napján.

 

Záradék: A Bátmonostori Civil Egyesület a 2014. december 02. napján megtartott ülésén a fenti módosított Alapszabályt egyhangúlag jóváhagyta.

 

Bátmonostor, 2014. december 02. napján

 

 

Horváth-Barna Lilla elnök